Törvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről, Magyarra lefordítva

A SZLOVÁK TELJES NYELVTÖRVÉNY SZÖVEGE MAGYARUL LAPOZZ!

TTörvény a Szlovák Köztársaság államnyelvéről

2009.07.21.
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának törvénye a Szlovák Köztársaság államnyelvéről
T.t. 270/1995 számú törvény.
(1995. november 15.)
A 2009. június 30-án elfogadott módosításokkal

(Szerk. megj: A fordításban az államnyelvtörvényben szereplő hivatkozások is szerepelnek (kékkel jelölve). Tehát ez nem a módosító törvény, hanem a a módosított államnyelvtörvény szövege. )

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségét kifejező legfontosabb ismertetőjegy, kulturális örökségének legbecsesebb értéke és a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője, valamint állampolgárainak olyan általános érintkezési eszköze, amely szavatolja szabadságukat, egyenlő jogaikat és egyenlő méltóságukat 1) a Szlovák Köztársaság területén, a következő törvényt alkotta:
________________________________________
1) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 12. cikk (1) bek.


1. §
Bevezető rendelkezés

(1) A Szlovák Köztársaság területén az államnyelv a szlovák nyelv. 2) (2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén beszélt többi nyelvekkel szemben. (3) Jelen törvény nem szabályozza a liturgikus nyelvek használatát. E nyelvek használatát az egyházak és vallási közösségek előírásai szabályozzák. 3) (4) Amennyiben ez a törvény másképpen nem rendelkezik, a nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön előírások vonatkoznak. 4) (5) Ez a törvény az állami szervekre, a területi önkormányzati szervekre, más közigazgatási szervekre, jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és természetes személyekre vonatkozik e törvény által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően. ________________________________________
2) A Szlovák Köztársaság Alkotmánya, 6. cikk (1) bek.
3) Törvénytár 308/1991 számú törvény a vallásszabadságról, az egyházak és a vallási közösségek jogállásáról
4) Például: T.t. 341/2005 sz. törvény a polgári eljárásról 18. §-a, T.t. 191/1994 sz. törvény a községek megjelöléséről a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén, T.t. 184/1999 sz. törvény a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelveinek használatáról, T.t. 619/2003 sz. törvény a Szlovák Rádióról 5. § (1) bek. e)pont., T.t. 16/2004 sz. törvény a Szlovák Televízióról 5. § (1) bek. g) pont., a Büntető Perrendtartásról szóló törvény 2. § (20) bek., T.t. 167/2008 sz. törvény az időszaki sajtóról és az ügynökségi hírszolgáltatásról (sajtótörvény) 2. § (2) bek., T.t. 245/2008 sz. törvény a nevelésről és oktatásról (iskolaügyi törvény)11. § (2) bek., 12. § (3) bek. és 18. § (3) bek.

2. §
Az államnyelv és védelme

(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek kötelesek védeni az államnyelvet. E célból kötelesek aktívan hozzáállni e törvény rendelkezései betartásának ellenőrzéséhez. (2) Az állam
a) az oktatási, tudományos és informatikai rendszerekben megteremti annak feltételeit, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára elsajátíthassa, valamint szóban és írásban használni tudja az államnyelvet, b) gondoskodik az államnyelvnek, az államnyelv történeti fejlődésének tudományos kutatásáról, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásáról, az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről. (3) Az államnyelv kodifikált változatát a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban: Kulturális Minisztérium) hagyja jóvá, és teszi közzé az internetes honlapján.

(4) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes mindennemű beavatkozás megengedhetetlen.

3. § Az államnyelv használata a hivatalos érintkezésben


(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek és más közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvény által létesített jogi személyek 5) a hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják; ez nem érinti a nemzeti(ségi) kisebbségek külön előírásban 5aa) szabályozott nyelvhasználatát a hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban szokásos gyakorlatnak megfelelően. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek, a közlekedési és távközlési vállalatok, a posta alkalmazottai és állami alkalmazottai, valamint a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban: fegyveres erők), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek, valamint a tűzoltó egységeknek tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet. (3) Államnyelven a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat – ideértve a területi önkormányzat rendeleteit is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, kivéve az olyan iskolák által kiadott bizonyítványokat, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén vagy idegen nyelven történik 5a); az ilyen bizonyítványok kiadásának módját külön előírás 5b) szabályozza.
b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai, c) folyik a hivatalos ügyvitel (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosság felé irányuló ügyvitele. d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változat az államnyelvű szöveg fordítása. (4) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden informatikai rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is kötelesek az államnyelvet használni, az államnyelv mellett az informatikai rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás 6a) így rendelkezik.

(5) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezés során az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvényben meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik 6b). Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezés során használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó. (6) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét 7) és családi nevét a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa. ________________________________________
5) Például: T.t. 461/2003 sz. törvény a szociális biztosításról 120.§-a, T.t 619/2003 sz. törvény 2. §-a, T.t. 16/2004 sz. törvény 2. §-a, T.t. 581/2001 sz. törvény az egészségbiztosítókról és az egészségügyi ellátás felügyeletéről 2. és 17.§-ai,
5aa) T.t. 184/1999 sz. törvény
5a) T.t. 245/2008 sz. törvény 12. §-a
5b) T.t. 245/2008 sz. törvény 18. § (3)bek.,
6a) Például a T.t 24/2007 sz. törvény által módosított T.t. 530/2003 sz. törvény a cégnyilvántartásról 3. § (6) bek.
6b) Például: T.t. 162/1995 sz. törvény az ingatlan nyilvántartásról és a ingatlanokhoz fűződő tulajdon-és más jogok bejegyzéséről (kataszteri törvény) 42. §-a, a T.t. 231/2000 sz. törvény által módosított T.t. 200/1997 sz. törvény a diákkölcsön alapról 11. §-a a, a T.t. 184/1999 sz. törvény 2.§ (3)bek., a T.t. 725/2004 sz. törvény a közúti járművek üzemben tartásának feltételeiről 109. §-a, a T.t. 295/2007 sz. törvény által módosított T.t. 193/2005 sz. törvény a növénygyógyászati gondoskodásról 11. §-a.
7) T.t. 300/1993 sz. törvény a családi- és utónevekről 7.§ (1) bek.

3a. §
Az államnyelv használata a földrajzi nevek területén

Államnyelven tüntetik fel a településneveket és a településrészek nevét 7a), az utcák és más közterületek nevét, más földrajzi neveket 7b), valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; a települések megjelölését és az utcák megjelölését és más helyi földrajzi jelöléseket a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén külön előírások szabályozzák 7c).
________________________________________ 7a) a T.t. 453/2001 sz. törvény által módosított T.t. 369/1990. sz. törvény a települési igazgatásról 1a. § a
7b) T.t. 215/1995 sz. törvény a geodéziáról és kartográfiáról 18. §-a
7c) T.t. 191/1994 sz. törvény, T.t. 184/1999. sz. törvény 4. § Az államnyelv használata az oktatásügyben (1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő más nyelv oktatási és vizsgáztatási nyelvként külön előírások 5a) szabályozta mértékben használható. (2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni. (3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén 8a) történik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az illető nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén 8b). Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén 8a) történik a további dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az illető nemzeti kisebbség nyelvén. (4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák 9). (5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként 5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra. ________________________________________
8a) T.t. 245/2008 sz. törvény 12. § (5) bek.
8b) T.t. 245/2008 sz. törvény 11. § (2) bek.
9) T.t. 245/2008 sz. törvény 13. § 5. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés némely területén
(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése és televíziós programszolgáltatás közvetítése a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével
a) más nyelvű televíziós műsorok 9a) államnyelvű feliratozással vagy az azoknak közvetlenül ezt követő államnyelven történő sugárzásával, b) más nyelvű rádióműsorok az azoknak közvetlenül ezt követő, államnyelven történő sugárzásával, és a regionális vagy helyi műsorszórásban a nemzeti(ségi) kisebbségek tagjai számára készült rádiós műsorok, az élőadásban közvetített rendezvényeket is beleértve,
c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai 10), d) a televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok, e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek, f) nemzeti(ségi) kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés a Szlovák Rádióban 11),
g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése 11a),
h) olyan audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja a külön előírás 11b)
i) az egyes személyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelvű felszólalásai a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,
j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében. (2) A 12 éves kort be nem töltött kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éves kort be nem töltött kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű műsorok keretében történő sugárzását. (3) A nyilvánosság tájékoztatására szánt hirdetményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a hirdetményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően. (4) Ha külön előírás 11c) másként nem rendelkezik, az államnyelvet használják
a) az időszakos nyomtatott sajtóban vagy ügynökségi hírszolgálatban 11d) vagy
b) a nem időszakos kiadványokban 11e). (5) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg azokon kívül, amelyek nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti(ségi) kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak tartalmaznia kell tartalmilag azonos államnyelvű szövegváltozatot is. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek. (6) A kulturális és oktatási-művelődési célú rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti(ségi) kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló oktatási-művelődési célú rendezvények, valamint az eredeti szöveggel megszólaló zeneművek és színdarabok. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megtörténik, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelven valósulnak meg. (7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel kell feltüntetni, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető köteles a Kulturális Minisztériumtól egy kötelező érvényű állásfoglalást kérni az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás 11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak. (8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.
________________________________________
9a) T.t. 220/2007 sz. törvény a műsorszolgáltatás digitális közvetítéséről és más tartalmi szolgáltatások nyújtásáról digitális átvitel útján (digitális műsorszórásról szóló törvény) 2. § (5) bek.
10) T.t. 619/2003 sz. törvény 5. § (1) bek. k) pontja
11) T.t. 619/2003 sz. törvény 5. § (1) bek. e) pontja
11a) T.t. 343/2007 sz. törvény az audiovizuális művek, multimediális művek és művészi teljesítmények hangfelvételeinek nyilvántartásáról, nyilvános terjesztéséről és megőrzéséről (audiovizuális törvény) 17. § (5) bek.
11b) T.t. 343/2007 sz. törvény 46. § (6) bek.
11c) T.t. 212/1997 sz. törvény az időszakos kiadványok, a nem időszakos kiadványok kötelespéldányairól és az audiovizuális művek sokszorosított példányairól 2.§ (8)bek.
11d) T.t. 167/2008 sz. törvény az időszaki sajtóról és az ügynökségi hírszolgáltatásról (sajtótörvény) 2. § (1) és (4) bek.
11e) T.t. 212/1997 sz. törvény 2. § (3) bek.
11f) a T.t. 479/2005 sz. törvény által módosított T.t. 49/2002 sz. törvény a műemléki alap védelméről
hatálybalépése előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén ennek a külön előírásnak a hatálybalépése előtt le lettek közvetítve,
6. §
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületekben és a tűzoltó egységeknél

(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Szlovák Információs Szolgálatnál, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó- és a Mentőszolgálatnál, valamint a települési (önkormányzati) rendőrségnél a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják. (2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik. (3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési tevékenység során a légierőre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.
7. §
Az államnyelv használata a bírósági eljárásban, a közigazgatási eljárásban, valamint a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárásokban


(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös kapcsolata, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntető eljárásban résztvevő szervek határozatai és jegyzőkönyvei államnyelven folynak, illetve kerülnek kiadásra.
(2) A nemzeti(ségi) kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból 12) eredő jogai érintetlenek maradnak. ________________________________________
12) Például: a T.t. 341/2005 sz. törvény által módosított Polgári Perrendtartásról szóló törvény 18. §-a, T.t. 382/2004 sz. törvény a szakértőkről, tolmácsokról és fordítókról, a Büntető Perrendtartásról szóló törvény 2. § (20) bek.

8. §
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein

(1) Fogyasztóvédelmi célból kötelező az államnyelv használata a hazai vagy importáru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások 13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően. (2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek szövegezése államnyelven történik, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. (3) Államnyelven készül a pénzügyi és műszaki dokumentáció, a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok alapszabálya, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki normákban külön előírás 14) szabályozza.

(4) Az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények ügyvitele államnyelven történik. Ezen intézmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha az államnyelvet nem ismerő páciensről vagy ügyfélről van szó, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti(ségi) kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás 15) alapján használják a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel történő kommunikációban anyanyelvét. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni a nemzeti(ségi) kisebbség nyelvét.

(5) A kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában a 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt folyó eljárások során csak az államnyelvű szövegváltozat elfogadott. (6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járműveken államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget is tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelven írt szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelven írt szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg.
________________________________________
13) Például: T.t. 152/1995 sz. törvény az élelmiszerekről 9. §-a; T.t. 140/1998 sz. törvény a gyógyszerekről és egészségügyi segédeszközökről, a vállalkozói tevékenységről szóló T.t. 455/1991 sz. törvény (iparűzési törvény) módosításáról és a reklámról szóló T.t. 220/1996 sz. törvény kiegészítéséről 24. §-a; T.t. 250/2007 sz. törvény a fogyasztóvédelemről és a szabálysértésekről szóló T.t. 372/1990 sz. törvény módosításáról 13. §-a;
14) T.t. 264/1999 sz. törvény a termékekre vonatkozó műszaki követelményekről és a megfelelőség elbírálásáról
15) T.t. 184/1999 sz. törvény 2. § (2) bek. 9. §
Felügyelet
(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3 – 4. §, az 5. § (3) bekezdése és (4) bekezdése b) pontja, (5)-(7) bekezdése és 6. §, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során a 7.§, a 8. § (2)-(6) bekezdése – az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás szerinti szervek végzik–, és a 11a. § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (3) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van. (2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással 17) e tevékenység ellátása során:
a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos meghatalmazással
b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,
c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről

(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.
________________________________________
16) T.t. 147/2001 sz. törvény a reklámról 3. § (6) bek. és 11. § (3) bek. b) pontja, T.t. 308/2000 sz. törvény 16. § g) pontja és 67. § (2) bek. m) pontja
17) T.t. 10/1996 sz. törvény az államigazgatási ellenőrzésről 8.-13. és 16. §-ai

9a. §
Bírságok

(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium a 9. § (1) bekezdése szerinti terjedelemben a kötelességek megszegését állapítja meg és a 3.§ (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek az írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem végzik el a megállapított hiányosságok kijavítását, a Kulturális Minisztérium a 3.§ (1) bekezdése szerinti szervekre és jogi személyekre, egyéni vállalkozókra és jogi személyekre 100-tól 5000 Euróig terjedő bírságot szab ki. (2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki 18). További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni. (3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik. (4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18) (5) Az e törvény alapján kiszabott bírságokból származó bevétel az állami költségvetést illeti meg. ________________________________________
18) T.t. 71/1967 sz. törvény a közigazgatási eljárásról 10. §
Jelentés az államnyelv használatának állapotáról
(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv Szlovák Köztársaság területén történő használatának állapotáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat igényelni az államnyelv hatáskörükben való használatáról. (3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.

11. §
Közös és átmeneti rendelkezések

(1) Államnyelv alatt a 3. §-tól a 8. §-ig terjedő rendelkezésekre vonatkozóan a szlovák nyelvnek 2. § (3) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában. (2) A tájékoztató táblák, feliratok és más szövegek e törvény alapján történő mindennemű átalakításával járó költségek az illetékes hivatalokat és más jogi személyeket és természetes személyeket terhelik. Ezeket az átalakításokat e törvény hatálybalépésének napjától számított egy éven belül végzik el. 11a. §
Az átalakításokkal kapcsolatos 2009. szeptember 1-től hatályos átmeneti rendelkezések
A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5)-(7). bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti(ségi) kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely még 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti(ségi) kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség. 12. §
Hatályukat vesztő jogszabályok
Hatályát veszti a Szlovák Nemzeti Tanács T.t. 428/1990 számú törvénye a Szlovák Köztársaságban használt hivatalos nyelvről. 13.§ E törvény 1996. január 1-jén lép hatályba a 10. § kivételével, mely 1997. január 1-jén lép hatályba.

← Vissza