“ÉLET” A HALÁL UTÁN

sirhely2

sirhely00 sirhely1

A halál hiedelmei. Varázslatos gyógyászat: Ráolvasás, igézés, bájolás, rontás és az ezek elleni védekezés módjai. Jóslás, jövendőmondás mint megélhetési forrás. Hiedelemvilágukban a szellemek, a halál szelleme, az éjféli szellem, a betegségek démonai, a jó és a rossz boszorkányok, táltosok, kísértetek, démonok, ördögök, tündérek, lidércek, vízi szellemek, garabonciások egyaránt megtalálhatók, akik veszélyesek, s mindig pillanatnyi hangulatuk szerint cselekszenek. Hiedelemvilágukban megjelenik Isten is, aki a földön járt, és úgy cselekedett, mint az indiai istenek, jót is rosszat is tett. Az Éggel a Holddal, a csillagokkal kapcsolatos hiedelmeik is azt látszanak igazolni, hogy a cigányok természetimádata is Indiából fakad.A halottnak nagy tisztesség jár. Előtte virrasztás van, amely több napig is tarthat. Virrasztáskor a megboldogultról csak jót mondanak. A koporsó mellett a halottról beszélnek, jó tulajdonságait hozzák elő. Szoktak énekelni is, de csak lassú dalokat, amiket a halott szeretett. A temetéskor a sírba pénzt, ételt, ruhát, cigarettát, italt tesznek, mert a halott a túlvilágon is él, ott is eszik, iszik, dohányzik, mint földi életében. Kilenc napig bolyong, azután megnyugszik, és eltávozik a másik életbe. Aki életében megbántotta, azt megkeresi, visszajön és megnyergeli. Hat hétig a rokonok nem borotválkoznak, minden nap ételt és italt visznek ki a temetőbe. Aztán hat hét után ismét ünnepet tartanak, ahova mindenkit meghívnak.

FORRÁS:  Eötvös József Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság

← Vissza